|
E-közigazgatás - hasta la vista, baby? 2007-06-21, 10.03:32
 Nyomtatás |
 PDF
Hiányoznak az információs társadalomhoz köthető lépések és jövőbeli teendők a kormány első évét értékelő összefoglalóból.
Éves jelentéstől függetlenül is tehet sokat egy kormány az információs társadalom kiépítéséért, azonban mindenképpen furcsa, ha a terület ennyire kevéssé játszik hangsúlyos szerepet. Így azt a látszatot kelti, hogy az információs társadalom azért nem szerepelt az elmúlt évben a kormányzati prioritások között, mert a téma nem fontos. A dokumentum ennek megfelelően úgy beszél a közszolgáltatások modernizációjáról, hogy alig tesz említést az elektronikus kormányzásról, de a közoktatás és a felsőoktatás modernizációjával kapcsolatban sem emeli ki az informatikai fejlesztések szükségességét.
A kormányzati jelentés egyszerre tartalmazza az elmúlt év intézkedéseit, azok magyarázatát és a több éves (uniós) tervezési ciklusokhoz igazodva az elkövetkező évek teendőit. A nyár elején kiadott jelentés legfontosabb üzenete: megkezdődött az államreform, a közigazgatás modernizációja. Az éves jelentésben három helyen szerepelhetne hangsúlyosan a folyamatok modernizálása és az informatika szerepe. A közigazgatás modernizációja nehezen képzelhető el az elektronikus kormányzat fejlesztése nélkül. Ezen túl a jelentés részletesen foglalkozik az egészségügy reformjával és az oktatás átszervezésével, az IKT-nek mindkét területen kiemelt jelentősége van.
Nézzük elsőként a közigazgatást! A kormányzat első évét értékelő dokumentumban több mint 20 alkalommal szerepel a (köz)szolgáltatások minőségének, illetve hatékonyságának javítása. Ennek ellenére szinte szó sem esik az elektronikus kormányzat fejlesztéséről - a szövegben ugyanakkor a következő évekre vonatkozóan megjelennek informatikai fejlesztésekhez kapcsolódó támogatások, jellemzően az Európai Unióhoz köthető források formájában. Ezeket a programokat azonban az éves jelentés nem kapcsolja sem a megtett lépésekhez, sem az elérendő célokhoz.
A meglepő az, hogy mintha szándékosan kerülnék, hogy az informatikáról írjanak; még azok a fejlesztések is kimaradnak, amelyeket az elmúlt évben valósítottak meg. Így a felvázolt modernizációs törekvés teljesen egészében elválik az információs társadalomtól. A Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer például megjelenik a foglalkoztatás kifehérítésével kapcsolatban, azonban a szöveg csak utalás formájában említi a rendszer részét képző ügyfélkaput, ráadásul jövő időben (a jövőben mindenki lekérdezheti a jogviszonyát), míg az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat, illetve a Kormányzati Portál fejlesztéséről egyáltalán nem szól.
Eközben a közszféra modernizációjánál az elkövetkező években megvalósuló tervek között szerepel az elektronikus ügyintézés, adatbázisok fejlesztése, illetve a közszférában dolgozók képzése. Konkrét dátumok, teendők azonban nem kaptak helyet a jelentésben. Annyit megtudhatunk, hogy az elkövetkező hét évben az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében összesen 140 milliárd forint szolgálja a közigazgatás fejlesztését, ebből 100 milliárd forintot fordítanak majd az elektronikus közigazgatásra.
Az egészségügy reformjánál az e-egészségügy mint hívószó egyáltalán nem jelenik meg, csupán az infrastruktúrafejlesztések között megemlített 14 milliárd forintos egészségügyi informatikai fejlesztés utal rá. Az oktatás reformjában szintén csak másodlagos szerepben jelenik meg az informatika. A teljes közoktatási és szakképzési rész nélkülözi ezt a szempontot. Eközben a tudásalapú társadalom megvalósítása, az élethosszig tartó tanulás nem állami prioritásként szerepel, a műszaki és természettudományi képzés arányának növelése csupán a munkaerőpiac változó igényeire adott válaszként került a jelentésbe. Az IKT a megváltozott munkaképességűek társadalmi integrációjának részeként sem jelenik meg, csupán a feketegazdaságról és a rosszul működő szabályozásról tesznek említést.
A tudásalapú társadalom, az innováció, illetve az ország versenyképességének növelése egyaránt kimarad a jelentésből. Az oktatásról szóló fejezetben ugyan ismertetik a PISA felmérés lesújtó eredményeit, később megjelenik az alacsony iskolai végzettségűek felzárkózását segítő "Lépj egyet előre" program, illetve említést tesznek a Pólus programról. Mindez azonban nem áll össze egy határozott vízióvá, nem foglal a lépések szükségessége mellett állást, nem szervezi azt rendszerbe.
A jelenlegi kormány első évének értékelése nem vethető össze egy kormányzati stratégiával. Az egyes programok indoklásában a tudástársadalom és az IKT szerepe lényegesen hangsúlyosabban jelenik meg. Ezért is meglepő, hogy a kormányzat első évét értékelő (és a következő évek fontosabb lépéseit bemutató) jelentésben ezek a szempontok ennyire kevéssé kaptak helyet.
Publikáló: Doc Art, dátum: 2007. 06. 21., Forrás: ITTK hírlevél 391. szám
|
|
|
Részletek...