|
Az elektronikus cégeljárás a jog és az informatika között tátongó résben 2007-11-12, 07.31:00 Nyomtatás |
 PDFLétezhet-e igaz szerelem a magyar állampolgárok és az elektronikus ügyintézés között – és ha igen, miért nem? Szubjektív és személyes felhangok. Volt szerencsém részt venni a napokban egy polgári eljárásjogi rendezvényen, ahol osztrák előadók is voltak. (Ausztria lesz a pozitív példa). Elmondták, hogy az osztrák polgári eljárások közül először a fizetési meghagyásos eljárást elektronizálták (valamikor a '80-as években), ugyanakkor mind a mai napig lehet papíron is intézni. Bezzeg itthon! A magyar állam amolyan asztalracsapós indulatból a cégeljárás elektronikussá tétele mellett döntött, 2008-tól kizárólag e-cégeljárás lesz, július 01-től. Persze a dologgal több, koncepcionális és gyakorlati probléma is akad. Meggyőződésem mániám, hogy egy hatalmas rés tátong a jog és az informatika között, jelesül a szabályozáskor komoly szóval bíró jogászok nem értenek igazán az informatikához, az informatikusok meg a joghoz, és emiatt 'érdekes' megoldások születnek meg. Az összes közigazgatási tájékozató honlap - portál ratyi módon néz ki, kezdve a késő 90-es évek hangulatát képviselő magyarorszag.hu-val. Most is az egyik beszélő, a séma definíciókat egy két fél (bíróság-ügyvéd) közé helyezett "platform, vagy program, vagy honlap" néven illette, a tolmácsok meg lefordították (hátha az osztrák kollégák még nem tudták eddig). Szóval ez a kiinduló helyzet. A cégeljárás megalkotásakor maradtak rések. Például senki nem gondolt arra, hogy az 'elektronikus tértivevényt' pontosan szabályozzák (vagyis a kézbesítés dokumentálását), vagy hogy a társaság a bejegyzési kérelem során nem tud a saját - még nem használható - bankszámlájáról átutalást indítani. Látható, hogy számtalanszor tesztelhették az eljárást. És ezen kívül természetesen előfordulhatnak egyéb kisebb bugok-meglepetések (ahogy az egyik haverom megjegyezete: hát, majd legföljebb néhány hónapig nem lehet céget alapítani Magyarországon). Ja, a Linuxot/Mac-et a céges ügyvédek elfelejthetik: tanúsított-minősített aláíráshoz tartozó aláíró eszközök csak Win-re vannak. Ami igazán beteggé teszi a koncepciót az a kötelezőség. Ez az állandó utolérés-mánia gyakran szül nem megvalósítható, vagy kevéssé használható megoldásokat. Ilyen az e-cégeljárás kötelező használata is. Ahelyett, hogy kötelezővé tesszük, tényleges költségcsökkentéssel és kényelmi funkciókkal kellene elismertetni a cégeljárást. Bár talán a jogászok nem a legtechnofilebb rétege a társadalomnak, de a jogtár-szoftverek sikertörténete mutatja, hogy közel sem utasítanak el valamit azért, mert nem papiron van. És mindemellett a relatív 'lemaradásunk' sokkal kisebb, legalább is én nem látom az e-cégeljárást a kapuk előtt lázongva követelő tömeget. Bár az e-cégeljárást követelő e-aláírást kiadó cégeket már inkább (és akkor lehet tippelni, hogy miért lett kötelező). Mert az a helyzet, hogy az eszközigénye miatt évi több cégeljárás esetén lehet csak valódi megtakarításról beszélni. Tisztára olyan, mint a maoi nagy ugrás politikája, gyakran a felek ellenében is erőltetjük az elektronikus megoldásokat, pedig néhány éven semmi nem múlna. Pedig azt hiszem, hogy több pozitív lehetősége van a magyar helyzetnek. Egyfelől van időnk, mert az infotársadalom jelenlegi állapota nem igényel forradalmi változásokat, másfelől vannak bejáratott és működő külföldi példák - esetleg el kellene őket kérni. Pingeljen vissza itt >>> Publikáló: Doc Rep, dátum: 2007. 11. 12., Forrás: Caracalla blogja >>> |