|
E-kormányzat, e-önkormányzat - 1. rész 2006-03-08, 14.25:41
 Nyomtatás |
 PDF
Elméleti háttéranyag az IIR-Hungary "E-ügyintézés a gyakorlatban" konferenciájához
A konferencia megrendezésére 2006. március 28-29-én kerül sor. További információ: IIR honlap
MITS és az e-government
A Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) a gazdaság és a társadalom európai fejlődéshez történt felzárkózásának stratégiája. Céljaiban és megoldásaiban az európai értékrendet és cselekvési utakat követi, a magyar adottságok és lehetőségek figyelembe vételével. A MITS az ország felzárkózása kulcsának az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának kiterjesztését tekinti. E technológiák széles körű alkalmazása, termelőerővé válása biztosíthatja a gazdaság modernizálását, a hatékonyság és versenyképesség növelését, és ezen keresztül egy új fejlettségi szint, az információs társadalom célkitűzéseinek megvalósítását.
Információs társadalomról akkor beszélhetünk, amikor az információs ágazat társadalmi, gazdasági súlya dominánssá válik, az információ beépül az egyének, szervezetek és intézmények mindennapjaiba, és a társadalmi kommunikáció nagy része a digitális csatornákon zajlik. Az információ mind szélesebb körű és könnyű elérése, fokozott termelése és átalakítása segíti a társadalom megújulását, mobilizációját, utat nyit az egyéni kezdeményezőkészségnek, vállalkozókedvnek, szélesíti a civilizációs termékek, kulturális javak fogyasztását, továbbá globálissá teszi az emberi tudás megszerzését és megosztását, és soha nem látott mértékben sokszorozza meg azt.
Az európai értékrenddel való közösségvállalás nem formális. A MITS célkitűzései és a célkitűzéseket megvalósítani szándékozó programjai teljes mértékben illeszkednek az Európai Unió stratégiájához és stratégiai programjaihoz, az eEurope+ illetve az eEurope 2005 akciótervekhez. Ez lehetőséget ad számunkra, hogy kapcsolódjunk a közösségnek az eEurope-ot támogató programjaihoz (pl. IST, eContent, eSafety, IDA stb.). Ugyanez teszi lehetővé, hogy az EU strukturális alapjait forrásként felhasználhassuk az információs társadalom építéséhez. Ezt a lehetőséget a Nemzeti Fejlesztési Terv keretei között kívánja a MITS kihasználni azzal, hogy egyes programjait az NFT operatív programjaiba – elsősorban a gazdasági versenyképesség 4. prioritásába – illeszkedően alakítja ki.
A folyamatok javításának érdekében szükséges beavatkozásokat – mindkét pillér vonatkozásában – a stratégia öt területre (Tartalom és szolgáltatások, Infrastruktúra, Tudás és ismeret, Jogi és társadalmi környezet), valamint két horizontális területre (Kutatás-fejlesztés és Esélyegyenlőség) osztja fel. A legnagyobb beavatkozási területet a Tartalom és szolgáltatások jelenti, mely hat főirányra osztódik (Gazdaság, Közigazgatás, Kultúra, Oktatás, Egészség, Környezetvédelem), amelyek a megfelelő alkalmazási területeken nyújtott szolgáltatások tartalmi vonatkozásainak fejlesztésével foglalkoznak. Az Infrastruktúra különböző szintjeinek három főirány felel meg: szélessávú hálózatok kiépítése, hozzáférés/elérés fejlesztése, közcélú, közhasznú adatok, szabványok és szoftvereszközök biztosítása). A többi négy beavatkozási terület egy-egy önálló főirányt alkot.
A közigazgatás a „Tartalom” beavatkozási terület egyik főiránya, melynek feladata a jól működő belső folyamatok (back office) és széles körben megjelenő külső szolgáltatások (front office) magas színvonalú és hatékony biztosítása. Ez a f_irány tartalmazza a központi kormányzati (államigazgatás), a nem kormányzati államhatalmi szervek (például bíróságok, parlament), valamint az önkormányzatok főbb feladatait. A közigazgatás főirány a központi (kormányzati) szervek valamint a különböző típusú önkormányzatok gyűjtőneve. Ennek megfelelően a közigazgatási főiránynak két, az igazgatás szintjén elkülönülő, de szorosan együttműködő e-kormányzati, valamint e-önkormányzati komponense van.
Az e-government szerepe, jelentősége
Ma már közhelyszerű az a megállapítás, hogy a szolgáltató állam (állampolgár-központú, nyílt szerepfelfogású közszféra, amelyben az állam valóban szolgáltatásokat nyújt állampolgárainak) kialakításának folyamatában az egyik leghatékonyabb eszközrendszert az e-kormányzat nyújthatja. A kifejezés alatt azt a technológiai korszakváltást értjük, amely az elektronikus eszközök alkalmazásával lehetővé teszi a kormányzati munka minőségi megváltoztatását, beleértve a szabályozási, szervezeti és humán dimenziókat is. Azaz az elektronikus kormányzat az információs technológia használatával kívánja támogatni a kormányzat működését, tágabb értelemben a szolgáltató állam kialakításának folyamatát. Az elektronikus kormányzat fogalma ma már többrétegű jelentéstartalommal bír.
Érhetjük alatta:
- a közigazgatás (és az igazságszolgáltatás) átfogó, belső folyamatainak reformját,
- a közigazgatás technológiai modernizációját,
- a szolgáltatások és az ezeket elérhetővé tévő csatornák multifunkcionálissá válását,
- az intézményesített, konzultatív, partneri viszony kialakítását kormányzat és polgárok, valamint azok közösségei között.
A fenti felsorolásból látható, hogy az e-kormányzati kezdeményezések több területen is nélkülözhetetlenné válnak, így érdemes röviden áttekinteni azokat a beavatkozási területetek, ahol ezek az eszközök eredményesen jelenhetnek meg.
Gazdasági versenyképesség növelése
Az ország rendelkezésére álló korlátozott mértékű erőforrásokat úgy kell hasznosítani, hogy azok a gazdaság és a társadalom versenyképességét minél hatékonyabban növeljék. Hazánkban körülbelül 800 ezer kis- és középvállalkozás működik. Számukra létfontosságú a közszolgáltatások könnyű és gyors elérése, a megbízható közérdekű adatokhoz, tartalmakhoz való hozzáférés, az akadálytalan, a bizalomra épülő szakmai és üzleti kapcsolatok kiépítése.
Demokrácia fejlesztése
A modern társadalmak jelentős „demokrácia-deficittel” küzdenek, ami a közpolitika, a véleménynyilvánítás, a demokratikus intézmények iránti figyelem jelentős mértékű csökkenésében figyelhető meg leginkább. Az infokommunikációs eszközök számos lehetőséget adnak arra, hogy a nyilvánosság új tereit nyissák meg, új alapokra helyezzék az állampolgár és a hatalom, közigazgatás kapcsolatát a konzultatív, bevonásra ösztönző lehetőségek megteremtésével.
Hatékony, olcsó, szolgáltató közigazgatás kialakítása
Olyan szolgáltató államra, államigazgatásra van szükség, ahol nem a szolgáltatásoknak, hanem az azokat igénybe vevő állampolgároknak kell a középpontban állni. Ez a szemléletbeli váltás vezet el az e-kormányzati modellek újabb generációjának kifejlődéséhez. Az új modellekben a közszolgáltatások ügyfelei előtt a közigazgatás térben és funkciójában egy kevésbé kiismerhetetlen, hierarchikus rendszerként jelenik meg, hiszen az ügymenetek egyszerűbbekké, követhetőbbekké válnak a szolgáltató oldali (front office) folyamatok megreformálásával.
Társadalmi bizalom növelése
A modern társadalmak sikerét elsősorban az határozza meg, hogy az emberek milyen mértékben bíznak meg egymásban, intézményeikben, választott vezetőikben, üzleti partnereikben stb. Az utóbbi időkben ez a társadalmi bizalom szintén megrendült, jelent_s mértékben gyengült a fejlett országokban, így az államnak minden olyan eszközt fel kell használnia, amely bizalomnövelő hatással bír. Különösen fontos ezt elérni a személyes kontaktust nélkülöző elektronikus szolgáltatások terén.
Az internet használatának elősegítése
Az emberek világhálóval szembeni érdektelenségének elsősorban az az oka, hogy az internet nem nyújt semmi olyasmit a számukra, amiből előnyük, hasznuk származna a mindennapi életben. Ezt az érdektelenséget, közömbösséget csak „értelmes” online szolgáltatásokkal és tartalomvilággal lehet megtörni. Ennek a folyamatnak egyik fontos szereplője és katalizátora az elektronikus kormányzat fejlesztése, megteremtve a tranzaktivitást, az „egykapus” ügyintézést lehetővé tévő online szolgáltatások, valamint a közérdekű információk egyszerű elérési lehetőségét.
Az információs kultúra elterjesztése
Az államnak vezető szerepet kell betöltenie az információs társadalom, az információs kultúra előnyeinek bemutatásában, terjesztésében. Ez csak úgy érhető el, ha a közigazgatás maga jár az élen az új infokommunikációs eszközök alkalmazása és kiterjedt használata terén. Az információs kultúra, a digitális írástudás terjesztése különösen fontos a közszférában dolgozók
körében.
Az e-kormányzat fogalma tehát a közigazgatás elektronizálása – mint egy hatékony eszköz elterjesztése – révén válaszokat ad a társadalmi, szociális és gazdasági kihívásokra, az intézményi megújulás, a demokrácia fejlesztésének kényszereire, az új technológiák elterjedésére is.
Szerző: DocuWorld, dátum: 2006. 03. 08. Forrás: MEH/MEK, IHM
|
|
|
Részletek...