Létrehozható-e egyáltalán szerződés elektronikus úton?

Az elsőként felmerülő kérdés természetesen az, hogy lehetséges-e elektronikus úton szerződést kötni, keletkezhet-e ilyen módon szerződésen alapuló kötelem. Mind a kontinentális, mind az angolszász jogrendszerek a szerződés létrejöttének meghatározásakor főszabályként a felek puszta megegyezését kívánja meg.

A hatályos magyar jog alapján ez „a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével” valósul meg, de szükséges hozzá „a feleknek a lényeges […] kérdésekben való megállapodása” is. Ez utóbbi feltétel tekintetében megállapítható, hogy ha a szerződéses akarat kifejezhető elektronikus úton, akkor az akarat kifejezése technológiától függetlenül kiterjedhet bármilyen lényeges (vagy lényegtelen) kérdésre is.

Az akarat léte, nem léte valamint az esetleges disszenzus fennállása tekintetében is közömbös a nyilatkozat megtételére használt technológia, így a kontinentális jogrendszerek tekintetében valójában azt kell vizsgálni, hogy kinyilatkoztatható-e az akarat elektronikus úton. A nyilatkozat megtételének minimális követelményei a ráutaló magatartás és a hallgatólagos beleegyezés intézményében körvonalazódik – a magyar jogirodalom szerint – „ráutaló magatartás csak akkor állapítható meg, ha valamely magatartásból a másik félnek egyértelműen fel kellett ismernie a szerződési akaratot”.

Ez az egyértelműség kétoldalú, a nyilatkozatból egyértelműnek kell lennie az akarat tartalmának és címzettjének is, azaz a szerződéskötési szándéknak is egyértelműnek kell lennie ahhoz, hogy a címzett bízhasson a nyilatkozat megtételében, tekintettel annak körülményeire is.

Az egyértelműség egyik oldalát az elektronikus út megfelelőképpen képes biztosítani, az csupán a nyilatkozattevő akaratán múlik, mennyire egyértelműen fogalmaz, ami a másik oldalt illeti, erre egyrészt a technológia fejlődése (így elsősorban az elektronikus aláírás), másrészt pedig a bizalom javulása, az elektronikus szerződéskötés mindennapossá válása jelent megoldást.

Összefoglalva megállapítható, hogy a magyar jog szerint – és így a jogügyleti tanon alapuló kontinentális jogrendszerekben – lehetséges elektronikus úton szerződést kötni, annak elterjedtsége azonban a bizalom erősödésének függvénye.

Az uniós szabályozás a kérdést sokkal prózaibb módon rendezi: az elektronikus kereskedelmi irányelvben rögzíti, hogy a tagállamok kifejezett kötelezettsége, hogy biztosítsák azt, hogy a szerződéseket elektronikus úton is meg lehessen kötni. Ennek keretében kötelesek biztosítani, hogy az elektronikus úton kötött szerződések számára is teljesíthetőek legyenek a szerződés megkötésének jogi feltételeit. Továbbá kötelesek a szerződés megkötésének technológiai hátterétől függetleníteni a hatályosság (és az érvényesség) kritériumát.

A sorozat folytatódik - olvassák velünk a további részeket is!

Szerző: Baranyi Bertold, dátum: 2006. 03. 18.