|
Digitális grafológus 2006-04-27, 09.10:07
 Nyomtatás |
 PDF
Mindennapjainkban is egyre gyakrabban találkozhatunk „okos” gépekkel, köztük olyanokkal is, amelyek képesek a kézírás felismerésére.
Mindennapjainkban egyre gyakrabban találkozhatunk „okos” gépekkel, köztük olyanokkal is, amelyek képesek a kézírás felismerésére. Mivel ezek száma és felhasználhatósága a jövőben várhatóan tovább növekszik, érdemes közelebbről is megismerkednünk velük.
Mesterséges intelligencia
Tudvalevő, hogy a mesterséges intelligencia kutatása a számítástechnika egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata. Szükségessége a kialakulóban lévő információs társadalom igényein alapul, amelyben nélkülözhetetlenné válik a tömegtermelésszerűen keletkező új információk gyors értelmezése és előzetes feldolgozása. E téren pedig a mesterséges intelligencia (Artifical Intelligence, AI) jelenthet megoldást, az ember intelligens viselkedését reprodukáló számítógép-programok létrehozásával. Nem véletlen tehát, hogy a kognitív pszichológiában elért eredményeket a mesterséges intelligencia lehetőségeinek kutatása során is felhasználják, mely két fő irányzat mentén halad. Az egyik a gondolkodás szigorú logikán alapuló, szisztematikus vonásait igyekszik követni, a másik pedig az idegrendszer, az emberi agy fiziológiai felépítéséről szerzett ismeretekből indul ki, és mesterséges „neuron-hálózatok” segítségével próbálja leképezni azt. Az utóbbi elvet követő számítógépek előnye, hogy „tanulni” is tudnak; egy adott példából szabályokat vezetnek le, így például pénzügyi prognózisok, vagy kereskedelmi, tőzsdei problémák megoldására alkalmazhatók. A mesterséges intelligencia voltaképpen azon ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépek alkalmassá tehetők olyan műveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk. Ugyanakkor az egyes, mesterséges intelligenciával bíró rendszerek – ellentétben az emberi intelligencia univerzális jellegével – értelemszerűen csak bizonyos meghatározott feladatok tekintetében képesek a szabályok levezetésére, a következtetések levonására.
Specialitásuk lehet akár a természetes nyelv megértése, akár a kép- és alakfelismerés, a szakértői, a dedukciós (az általánosból az egyesre következtető), illetve a tanuló rendszerek működtetése, vagy akár a robot-technika. A természetes nyelv megértése egyebek között a fordítás, a tolmácsolás gépesítése, a kézzel írott szövegek számítógépes értelmezése terén hozhatnak áttörést; a szakértői rendszerek az emberi szakértői vizsgálatok rutinmunkáinak elvégzését könnyíthetik meg – kémiai analízistől hitelképesség-vizsgálatig a legkülönfélébb területeken; az egymáshoz hasonló feladatokat megoldani képes tanuló rendszerek a gépi alakfelismerést teszik lehetővé; a robottechnika előnye pedig, hogy a környezeti hatásokat érzékelő receptorainak jelzése alapján a számára előírt műveletek sorozatát rugalmasan tudja alakítani.
A gépi megoldások hátránya, hogy önmagukban csak saját korlátozott tudásukat képesek mind gyorsabban és gyorsabban alkalmazni, ám teljesítményük növekedése nem teszi őket kreatívvá. A természet viszont nem az agy problémamegoldó képességének gyorsításával növeli annak kapacitását, hanem egyre nagyobb agyak létrehozásával, egyre több kapcsolat létrehozásával az idegsejtek között. Egyes kutatók éppen ezért a számítógépek neuronokkal való kiegészítésében látják az informatika teljesítőképességének növelhetőségét. Bizonyos problémák megoldására, mint amilyen például a kézírás vagy a beszéd felismerésének tökéletesítése, mind több tudományos műhelyben kísérleteznek neuronok és szilíciumchipek összekapcsolásával. Az első kísérletek során a chipek működési ritmusa alkalmazkodott a neuronokéhoz. Méghozzá nem olyan mereven szabályozott módon, mint ahogyan a számítógépek végzik a műveleteket, hanem „csupán” eléggé szabályosan ahhoz, hogy valamely funkció tartós ellátását biztosítsa. Mindez biztató kilátást ígér arra nézve, hogy a jövőben bizonyos betegségek esetén az igazi idegsejtek chipek-kel lesznek helyettesíthetők. A szakemberek körülbelül tíz év múlva számítanak az első, kereskedelmi forgalomba kerülő biokomputerek megjelenésére.
Kézírás-felismerő rendszerek
A kézírás-felismerő rendszereket alkalmazó gépekre persze nem kell tíz évet várnunk, hiszen máris itt vannak. Ilyenek a PC Tablet-ek, (lásd a címlapon) vagyis „táblaszámítógépek“ amelyek szinte ugyanolyan módon használhatók, mint a papír és a toll. Az egészségügyben, a pénzügyi szolgáltató szektorban, az oktatásban és még számos más területen alkalmazhatók; egyesítik a gépet, a monitort és a digitalizáló táblát. A Microsoft Tablet PC operációs rendszerének egyik legmodernebb változatához, a Windows XP Tablet PC Edition 2004-hez tartozó tollal a Microsoft Office Word, az Excel és a PowerPoint 2003 programon belül bárhol jegyzetelhetünk, sőt, az Outlook 2003 segítségével kézírásos levelet is küldhetünk. A Tablet PC-n futó OneNote (TM) révén egyetlen programon belül kezelhető a kézírás, a szöveg, illetve a webes tartalom. Mindenezen túl, amint az a Microsoft tájékoztatójában olvasható, továbbfejlődött a kézírás-felismerés a Windows egészén belül, illetve minden Windows-alkalmazásban. Az új Tablet PC be-viteli panel (TIP) segítségével egyszerűbbé válik a szöveg beillesztése, javult a szavak felismerése, illetve a kis- és a nagybetűk megkülönböztetése. Sőt, a fejlesztők és a felhasználók „szabályok” segítségével elő is írhatják, hogy az egyes szövegmezőkben (pl. e-mailekben, címekben, URL-ekben) hogyan kell felismerni a kézírást. Az új lehetőségekre építve a fejlesztők további hatékonyság-növelő alkalmazásokat készíthetnek, mostantól tollal és kézírással vezérelhető funkciókkal egészíthetik ki a webes üzleti alkalmazásokat. A Tablet PC SDK szoftverfejlesztési készlet 1.7-es verziója segítségével a webalkalmazások ki-bővíthetők, és kezelni tudják a digitális kézírást. Ezáltal a Tablet PC még többek számára válik alkalmassá, mivel a hordozható számítógépeken végzett műveleteknek egyre szélesebb köre lesz tollal végre-hajtható.
A „zsebrevágható” méretű Microsoft Pocket operációs rendszerek alatt futó programok ugyancsak lehetővé teszik az adatbevitelt kézírással is – speciális tollal, a képernyő adott területére. A rendszerek kézírás-felismerő része igyekszik megfejteni azt, hogy a fel-használó által a tollal rajzolt jel (betű, számjegy stb.) mire hasonlít leginkább a gépben tárolt jelminták közül, majd pedig az így meghatározott jelet számítógépes karakterré konvertálja. Bizonyos esetekben a biztonságos felismerés érdekében szükség lehet arra, hogy a tollal viszonylag szabályos, szabványos, kissé stilizált jeleket rajzoljunk. A gép által elfogadásra kerülő jel-rajzolatokról – beleértve az alternatív megoldásokat is – a gép mintasorozatot bocsát rendelkezésünkre.
A japán Hitachi Software Engineering cég által ki-fejlesztett interaktív táblák nem csak a hagyományos (porfestékes filctollal írható) táblák funkcióját látják el: megfelelnek a korszerű oktatási és üzleti prezentáció által támasztott igényeknek is. Az „elektromágneses toll” segítségével a táblára írt információkat a csatlakoztatott számítógépre tölthetjük, módosíthatjuk, menthetjük, papírra másolhatjuk, vagy a hálózatba küldhetjük. A táblára bármilyen projektorral vetíthetünk,és a táblára vetített számítógépes felületen interaktív módon is dolgozhatunk. A tollat a táblán mozgatva programokat aktiválhatunk, Word illetve Excel munkalapokon dolgozhatunk, valamint adatokat írhatunk kézírással, melyeket a tábla személyre szabható, tanítható kézírás- és karakterfelismerő programja értelmez, és a számítógépre tölt.
A kézírásfelismerő funkció és a „ceruza” a legújabb mobiltelefonokhoz is hozzá tartozik, így például a TFT-érintőkijelzős Sony Ericsson P900-ashoz, amely kis mérete ellenére gyakorlatilag egyesíti a kézi-számítógépet és a nagytudású mobiltelefon-készüléket. A Nokia első, kézírás-felismerésre is képes mobiltelefonját, a 6108-as típust az ázsiai régióba tervezték. Az írásjeleket kínai és latin karakterek formájában, a beépített érintőpadon keresztül vihetjük be, üzeneteket és jegyzeteket készítve.
Az Inkmark cég Palm operációs rendszerű hordozható készülékekhez fejlesztett ki kézírás-felismerő szoftvert. A MobileWrite v. 3.2 elnevezésű alkalmazás használatához sem kézírásunk módosításához, sem a program testre szabásához nincs szükség: azonnal megszokott írott betűinkkel vihetünk be szöveget a készülékbe. A szoftver a speciális tollal a képernyőre rótt sorokat betűkké, számokká és különféle írásjelekké alakítja. A javításhoz sincs szükség billentyűzetre, elegendő, ha a tollat a javítandó részre irányítjuk, és a program máris opciókat kínál. A sorokat nem kell okvetlenül a kijelölt vonalakra írnunk, ha kedvünk tartja, egész képernyőt betöltő szavakat is rögzíthetünk. A szoftver mindenfajta Palm OS 3.5 vagy annál újabb Palm operációs rendszerrel működő készüléken használható, kéziszámítógépektől mobil-telefonokig.
SignPass aláírás-ellenőrző program
Talán nem is szükséges külön említeni, micsoda jövőbeli perspektívát kínálnak az intelligens számítógépek által nyújtott lehetőségek az információs és kommunikációs technológiák kibontakoztatásában. Az Oktatási Minisztérium Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkársága által meghirdetett IKTA (Információs és kommunikációs technológiák és alkalmazások) pályázatai éppen ennek elősegítésére irányulnak, a piac-képessé váló új eszközök, szolgáltatások és eljárások kidolgozásának és kipróbálásának, illetve a közhasznú alkalmazások kifejlesztésének támogatásával. A minisztérium az információs és kommunikációs technológiák témakörében a technológiai innovációt tűzte ki a kutatási-fejlesztési tevékenység céljául. Ennek keretében a nagy rendszerek specifikálására és tervezésére; a komponens-alapú szoftver-fejlesztésre; nagy megbízhatóságú rendszerek tervezésére és tesztelésére; a szoftverminőség fejlesztésére; a beszéd előállítására és felismerésére; a kézírásos szövegfelismerésre; a beszélő azonosítására; a természetes nyelvű szövegek feldolgozására, a gépi fordításra; a kép-felismerésre, a kézírás felismerésére és az aláírás-azonosításra; az animációt, grafikát, képfeldolgozást használó döntéstámogató rendszerekre; a szenzorokra; az új elven működő beviteli eszközökre; az adatvédelmi eszközökre, megjelenítőkre, kijelzőkre; a fel-használói felületek, interfész-technológiák fejlesztésére helyezett hangsúlyt.
A 2001. évben a Grafológiai Intézet is részt vett és támogatást nyert az IKTA-pályázaton; ennek eredményeként született meg a SignPass aláírás-ellenőrző rendszeren alapuló, eredeti kézírás-felismerő és aláírás-azonosító készülék. A rendszer „lelke” egy több-éves kutatómunkában kidolgozott aláírás-ellenőrző program, mely elemzi az aláírások alakját, a betűformákat, a dőlésszöget, az aláírás úgynevezett pszeudo-dinamikai paramétereit, és még több száz egyéb paramétert is. A kutatás során a Grafológiai Intézet IKTA-kutatócsoportában dr. Agárdi Tamás, Nemes Antónia (korábban: Kerekes Andrea) irányításával grafológusok, pszichológusok – tucatnál is több szak-ember – a világ egyik legnagyobb kutatáscélú aláírás-adatbázisát hozták létre; több, mint százezer aláírás rögzítésével.
A Sign-Pass a Hexium Műszaki Fejlesztő Kft. munkatársai illetve igazgatója, Dr. Nagy Tamás, valamint Szepesvári Csaba PhD programozó matematikus, a Műszaki Egyetem tanára közreműködésével jöhetett létre.
A készülék jelentőségét, és a benne rejlő lehetőségeket jól mutatják azok a felmérések, melyek során a Grafológiai Intézet szakértő munkatársai a kézi ellenőrzés megbízhatóságát és hatékonyságát mérték önként jelentkező, mindennapi foglalkozásuk gyakorlása közben aláírás-ellenőrzést rutinszerűen végző személyeknél. A kísérleti alanyoknak egy, a képernyőn megjelenő aláírás és egy mintául szolgáló aláírás-sorozat segítségével, legfeljebb 20 másodperc alatt kellett eldönteniük: a képernyőn megjelent, adott aláírás származhatott-e a mintákat produkáló személytől. A hibásan elfogadott aláírások aránya 10 %-ot, míg a hibásan elutasított aláírások aránya 16 %-ot tett ki. A napi gyakorlatban ezek az arányok feltehetően ennél kedvezőtlenebbül alakulnak, hiszen a részt vevő személyek a kísérletben csak rövid ideig végezték a fárasztó feladatot, és vélhetően jobban is figyeltek, mint a hétköznapok rutintevékenységei közepette. (A mellékelt ábra az aláírások elfogadásának vagy elutasításának alapjául szolgáló „megbízhatósági érték” függvényében mutatja a hibás elutasítások arányát – zöld görbe; a hibás elfogadások arányát az egyszerű hamisítványok körében – piros görbe; valamint a hibás elfogadások arányát a „profi” hamisítványok körében – kék görbe.) Mivel a SignPass nagy felbontású kép részleteit elemzi, az esetleges nyomtatási technikák mikroszkopikus méretű lenyomatait is képes felfedezni. Használata révén a kifinomult módszerekkel készült hamisítványok is jó arányban kiszűrhetők. Magas fokú megbízhatóságán túl további előnye, hogy kizárja az ellenőrzési folyamatból az olyasfajta emberi tényezőket, mint amilyen például a szellemi és fizikai fáradtság, mindig gyors, és használatával nyomon követhetővé válik az aláírás-ellenőrzés teljes folyamata. A SignPass rendszer nyitott architektúrájának köszönhetően könnyen és gyorsan illeszthető bármilyen banki számítástechnikai környezetbe és 24 órás rendelkezésre állást biztosít. Ráadásul többféle üzemmódban használható: akár úgy, mint egyfajta második véleményt szolgáltató, állandóan rendelkezésre álló „szakértő”, akár úgy, mint a munkatársak számára kötelező érvényű döntéseket hozó, önállóan dolgozó egység. További konfigurálási lehetőségeket is lehetővé tesz, például a biztonsági szint meghatározását illetően.
A pénzügyi tranzakciók hitelesítésén, illetve a banki szférán kívül várhatóan számos más szakmában is mind gyakrabban helyet kapnak majd az intelligens gépi megoldások, a tudásalapú tervezőrendszerektől a logisztikai programokon át a vállalatirányítási rendszerek alkalmazásáig.
Természetesen a grafológiai kutatások, a széleskörű grafológiai szolgáltatások terén is nagy jövő várhat rájuk a biztató jelen után. Ám ha csodáljuk is őket, ne feledjük: az emberi elmét (és a jó grafológust) egyikük sem helyettesítheti.
Szerző: DocuWord, dátum: 2006. 04. 27.
|
|
|
Részletek...