Elektronikus szerződéskötés – interjú

Digitális Transzformáció – kényszer vagy lehetőség?

Hasznos tippek, ötletek, szempontok szakértőktől a vállalati digitalizáció megszervezéséhez és megvalósításához

    Hozzájárulok, hogy a DMS One Zrt. részemre hírlevelet küldjön díjmentes tudásanyagaival, rendezvényeivel, valamint egyedi ajánlataival kapcsolatban.
    Az adatvédelmi tájékoztatóban foglaltakat tudomásul vettem, személyes adataim kezeléséhez hozzájárulok

    Hol tart a szerződéskötés elektronikus módja a jogi gyakorlatban?

    A szerződéskötés elektronikus módja a jogi gyakorlatban

    A szerződésekkel kapcsolatos munka során folyamatosan használjuk elektronikus eszközeinket, így állítjuk össze a szerződések tartalmát és így tartjuk a kapcsolatot. Egyre több esetben elektronikusan írjuk alá szerződéseinket, és ekkor már az elektronikus tárolásról is gondoskodnunk kell. Mit mutatnak a gyakorlati példák, hol vannak kockázatok és mi a megoldás? Dr. Homoki Péter ügyvéddel vettük végig a szerződések elektronikus életpályáját.

    2021. 06. 15.

    A szerződéskötő felek a szerződések tartalmát gyakran e-mailes egyeztetésen keresztül alakítják ki. Ezek az e-mailek egy későbbi jogvita során nagyon fontosak lehetnek, de használhatók-e? Önmgában egy e-mail nem hiteles, nincs aláírva.

    Az új Polgári Törvénykönyvbe bekerült a “Teljességi záradék” lehetősége, a felek eszerint kiköthetik, hogy mi az, ami figyelembe vehető az előzetes megbeszélések során elhangzottak vagy leírtak közül, és mi az, ami nem. Ez egyfajta biztonságot ad, tehát kiköthető pl., hogy mindegy, hogy mi volt az e-mailekben, csak az képezi a szerződés részét, ami a szerződésben le van írva. Ettől függetlenül mindenképp van jelentősége annak, hogy az e‑mailekben mit írnak a felek, mert egy bírósági tárgyaláson a szabad bizonyítás során mindenki mindent előadhat. A bíró oldaláról nézve sem az számít, hogy a felek milyen varázsszavakat írtak a szerződésbe, hanem az, hogy ő megértse, hogy mi volt a szerződéses szöveg szándéka, és éppen ezért számítani fog, hogy mi volt az e-mailezésben.

    “Ezért fontos az e-mailek visszakövethetősége, fontos lenne ezeket is tárolni és iratként kezelni még akkor is, ha ez egy óriási adminisztratív teher.”

    Ezt tehát, ha megvan, feltárhatják egymás előtt a felek egy jogvita során. E-mailben viszont nem lehet szerződést kötni, megváltoztatni vagy megszüntetni.

    Ha a jogszabály előírja, hogy egy szerződést írásban kell megkötni (pl.: ingatlan, gépjármű adásvétel, kötbér esetén), akkor azt egyszerű e-mailezéssel valóban nem lehet megtenni. Az e-mail nem fog írásbelinek minősülni, az írásban már megkötött szerződések módosítására, megszüntetésére sem alkalmas az e-mail. Az írásbeliséget egyébként nem csak a PTK írja elő, több ágazati szabály vagy eljárási szabály is kéri. Például egy felszámolási eljárás esetében az eljárás megindításához igazolnom kell a bíróság előtt, hogy a nekem tartozó gazdasági társaságot írásban szólítottam fel a teljesítésre. Ha ez a nyílt felszólításom nem felelt meg az írásbeliségnek, akkor nem fogom tudni ezt a követelésbehajtási eljárást alkalmazni. Az írásbeliség követelménye hiányában azonban e-mailben is lehet érvényesen szerződést kötni.

    Tulajdonképpen mit jelent ez az írásbeliség? Milyen követelmények mentén valósul meg?

    Az új PTK (2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről) általános szabályokat állított fel az írásbeliségre. Hármas feltételrendszert támaszt mint követelményt: az írásban nyilatkozó személy beazonosíthatóságát, a nyilatkozattétel időpontjának a beazonosíthatóságát és a változatlan visszaidézhetőséget. Ezt megelőzte egy ’99-es uniós irányelv (e-aláírási irányelv), és annak a 2001-es évi átültetése, ami kimondta, hogy egy részletesen meghatározott műszaki feltételrendszert teljesítő megoldás vagy ökoszisztéma minden tagállamban teljesíti a kézzel aláírt írásbeliség feltételeit. Ez lényegében az elektronikus aláírások uniós használatát alapozta meg, de önmagában nem lehet rá hagyatkozni, a részleteket is ismerni kell ahhoz, hogy valóban az adott tagállamban is elfogadják az elektronikus aláírásunkat, hiszen kifejezetten nem alaki, formai szabályokat kívánt harmonizálni, nem az írásbeliség fogalmára vonatkozott. Ez az elv nem változott a 2014. évi uniós rendeletben (eIDAS) sem.

    Fordítsuk meg! Magyarországon csak olyan, más tagállamból származó elektronikus aláírást fogadnak el, ami megfelel a PTK hármas feltételrendszerének, ugye? Nálunk ezeket a részleteket kell betartani.

    Egyrészt igen, van az írásbeliségnek ez a rugalmasan rögzített feltételrendszere. Viszont van egy másik szint is efölött, a teljes bizonyító erejű magánokiratiság. Ez egy szigorúbb forma, szigorúbb követelmények esetén használatos. A teljes bizonyító erejű magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglaltakat megtette, illetőleg elfogadta vagy magára nézve kötelezőnek ismerte el. Például egy lakáshitel felvételénél általában a kérelemnél elég az írásbeliség, de mondjuk ha valaki egy családtámogatást is szeretne kérni, akkor a jogszabályok előírják, hogy ezt csak teljes bizonyító erejű magánokiratban fogadhatja be a bank.

    Ezt is meg lehet tenni elektronikusan?

    A teljes bizonyító erejű magánokiratiság eléréséhez van néhány, tételesen meghatározott technikai megoldás, amit elfogadnak. Az egyik az állam AVDH (azonosításra visszavezetett dokumentum-hitelesítés) szolgáltatásával aláírt dokumentum, a másik az eIDAS rendelet fogalmaival összhangban működő, minősített elektronikus aláírással ellátott dokumentum. A cégeknél is lényegében ez az, ami elektronikusan egyértelműen működik a cégjegyzésnél is. Egyébként erre az eIDAS szerinti minősített aláírási megoldásra épít az e-személyinek is az írásbeliségi megoldása, amit csak magánszemély magáncélra használhat, tehát azt céges célra nem lehet használni.

    Mennyire megbízhatóak az elektronikus aláírások?

    Az uniós eIDAS rendelet meghatároz bizonyos fogalmakat az elektronikus aláírásokkal kapcsolatban. A fokozott biztonságú elektronikus aláírásra általános szabályokat fogalmaz meg, technológiailag semleges módon. Ez bizonytalanságot jelent, mert ha valamiről nincs szabvány, akkor boldog, boldogtalan próbálhat informatikai szolgáltatást nyújtani azt állítva, hogy az a fokozott biztonságú uniós követelményt teljesíti: tessék elfogadni, hiszen Magyarországon ez az írásbeliségnek megfelel, és a minősített aláírás csak a teljes bizonyító erejű magánokiratiságnál feltétel. A nehéz ügy az, hogy mindig, aki elfogadja ezt, annak a felelőssége, hogy valóban az úgy érvényes-e akár a bíróság előtt. Tehát sokkal nagyobb annak a kockázata, aki befogadja, mint annak, aki árulja ezt a szolgáltatást. Sokszor 3 millió forintos minimál törzstőkés kft-k kívánnak ilyen varázs megoldásokat kínálni, illetve nagy, akár agresszív marketinggel élő nemzetközi cégek olcsó megoldásai is jelenthetnek ilyen csapdát idehaza. Minősített szolgáltató tanúsítványát kell kérni, és nem az olcsóságra törekedni.

    Egyértelmű az egyes elektronikus aláírási szolgáltatások és típusok megítélése a bíróság előtt?

    Sajnos ez nem úgy van, ahogy az informatikusok szeretnék, hogy ha az egyik megoldást egy ügyben elfogadják írásbelinek, akkor majd egy másik ügyben egy másik bíróság azt feltétlen el fogja fogadni. Ha a mögöttes kontextus, a szituáció más, a bíróság eltérően értelmezheti ugyanazokat a szavakat. Persze ez nem egy áthidalhatatlan probléma. Az elektronikus aláírásokat tömegesen használó bankok például abban érdekeltek, hogy azokat a technikai megoldásokat alkalmazzák, amik garantáltan biztonságosak, és ha többe kerül, hát többe kerül, de széles körben alkalmazhassák ezeket és nagy valószínűséggel mindenki elfogadja. Az elmúlt éves időszakban egyébként felgyorsult az elektronikus aláírások használata, hiszen enélkül sok esetben nem is tudtak volna ügyet intézni. Főleg a cégek több minősített aláírói tanúsítványt vettek.

    Nézzük az e-aláírások használatának technikai oldalát, a hogyant! Megvan a szöveg, egy darab elektronikus dokumentumon, mondjuk egy PDF.

    A PDF egy jó kiindulópont, mert ezen senki nem fog meglepődni, meg tudjuk nyitni, használjuk. Az elektronikus aláírásához a biztonságos megoldás ma az, hogyha mind a két félnél az aláírásra jogosult személynek, tehát a cégjegyzésre jogosultnak – mert mondjuk két cégről van szó – van egy olyan minősített tanúsítványa, amit egy uniós székhelyű bizalmi szolgáltató állított ki. Ez azért fontos, mert akkor a másik oldal, tehát az, aki meg akarja nézni utána, hogy érvényes-e, könnyen tudja ellenőrizni. Ugyanilyen fontos, hogy mi az az aláíró alkalmazás, amivel az aláírásokat létrehozzák, hogy azt a formátumot a másik fél tudja-e használni, de főleg elfogadja-e? Volt rá példa, hogy az elektronikusan aláírt dokumentumot a másik fél nem fogadta el, mert az aláírást jelző kis, elektronikus pecsét a PDF első oldalán jelent meg, nem az aláíró oldalon. Jogilag hiába alátámasztható minden módon, mégsem fogadták el.

    Ha megvan a megbízható, minősített szolgáltató minősített aláírása, amit mindkét fél elfogad, és a PDF-ben mentett szerződést az egyik fél ezzel már aláírta, akkor hogy kerül rá a másik aláírás?

    Ilyenkor fontos az, hogy technikailag együtt tudjon működni a két megoldás. Mert tegyük fel, hogy mondjuk én egyik félként AVDH-val írtam alá ezt a szerződést, és a másik fél is AVDH-val szeretné ellátni, akkor ez nem fog menni. A szolgáltatás vissza fogja utasítani az egyszer már aláírt PDF-et azzal, hogy már van rajta aláírás. Ismerni kell a folyamatot, hogy tud ez működőképes lenni. Azt lehet ilyenkor csinálni, hogy veszünk két PDF-et ugyanazzal a tartalommal, egyiket az A fél írja alá, másikat a B fél. Ez nem tökéletes megoldás, mert egyrészről két nyilatkozatot kell tárolni, másrészről nehezebb ellenőrizni, hogy valóban ugyanazt a szöveget írták alá. Tehát ez egy lehetőség, de nem az ideális. A legjobb, ha több fél is alá tudja írni ugyanazt a nyilatkozatot, ami egyébként több szolgáltatás esetében is lehetséges.

    Ez történhet távolról, elküldik egymásnak?

    Persze. Ha elküldik egymásnak, az lesz kockázatos, hogy én hogy tudom igazolni azt, hogy megkapta az illető, mert esetleg nem jelezte vissza. Az elküldés hiába van az én levelező mappámban, azt nem fogják bizonyítékként elfogadni. Ez kicsit túlmutat az aláírás kérdéskörén, ez kézbesítés kérdésköre. De igen, ez is egy olyan dolog, amit figyelembe kell venni. Amíg nem kapunk visszajelzést a másiktól, addig nincs meg a tértivevénynek az elektronikus megfelelője. Ez Magyarországon a vállalkozások egymás közötti viszonylatában probléma, a hatóságok egymás közötti és a hatóságok-cégek viszonylatában a hivatali kapun és cégkapun keresztül megoldott.

    Az említett kockázatokra, bizonytalanságokra válasz az, ha az elektronikus dokumentumok aláírása, kezelése valamilyen megbízható rendszerben valósul meg?

    Igen, lépjünk csak tovább ugyanazon a problémán! Itt most keletkezik rengeteg hiteles dokumentum. Ennek egyrészt van egy archiválási kérdésköre, hogy hogyan lehet ezt hosszútávon megoldani. A másik, hogy nagyon sok olyan irat van, amit később meg kell találni.

    “Ha az adott cég papír alapon szokta meg az archiválást, nyilván kinyomtathatja tájékoztatás céljából, de a hiteles az lesz, ami elektronikus, hiába nyomtatja ki.”

    Ezáltal az iratkezelés is kötelezően elektronikus irányba halad, teljesen elektronikussá fog válni. De – hogy visszautaljak a beszélgetésünk elejére – az e-mailes kommunikációra való áttérés is nagyon megemelte az elektronikus dokumentumkezelés fontosságát. Ez már jó pár éve tart, előrébb mint az elektronikus szerződéskötés. Óhatatlan – saját magam példáját is említhetem – hogy e-maileket el kell tenni, mert azokban fontos dolgok vannak, amiknek kereshetőnek kell lenni.

    Olvassa el további cikkeinket is és kövesse közösségi média oldalainkat, hogy még könnyebben értesülhessen hasznos tartalmainkról!

        

    Mire jó egy Workflow rendszer?

    Mire jó egy Workflow rendszer?

    6 pontban a Workflow rendszerekről, ezek mentén érdemes dönteni a bevezetésről Érdemes külső szakértőkkel is megvizsgáltatni a folyamatokat. A modern üzleti...

    bővebben