Új állami e-ügyintézési szolgáltatások a piaci szereplők szolgálatában 2022-től

Digitális Transzformáció – kényszer vagy lehetőség?

Hasznos tippek, ötletek, szempontok szakértőktől a vállalati digitalizáció megszervezéséhez és megvalósításához

    Hozzájárulok, hogy a DMS One Zrt. részemre hírlevelet küldjön díjmentes tudásanyagaival, rendezvényeivel, valamint egyedi ajánlataival kapcsolatban.
    Az adatvédelmi tájékoztatóban foglaltakat tudomásul vettem, személyes adataim kezeléséhez hozzájárulok

    Ügyfélazonosítás, adatlekérés és biztonságos kézbesítési szolgáltatás is elérhető a cégeknek

    Cégkapu helyett Hivatali Kapu igényelhető

    PKASZ, azaz piaci szereplők részére nyújtható központi állami szolgáltatás. Újabb keletű mozaikszó a SZEÜSZ-KEÜSZ galaxisban, ami valami igazán előremutatót hozott magával. Az elektronikus ügyintézési szolgáltatások használatának megnyitása a versenyszféra számára 2022-től lehetséges, a jogszabályi keretei január 1-jén élesedtek. Megérkezett tehát a várva várt lehetőség, mégsincs nagy mozgás, mivel egy e-ügyintézési szolgáltatás vállalati bevezetése nem egyszerű és állami szolgáltatói oldalon is felkészültséget igényel.

    2022. 09. 08.

    KAÜ, ÖNY, KKSZB, SZÜF, RNY, RÉR, BKSZ, stb. Az ügyintézés elektronikus építőkockái ezek, amelyekből teljes folyamatokat lehet összerakni. A felsoroltakat (teljes sor a lenti táblázat második oszlopában) 2022-től a piaci szereplők is használhatják, mint PKASZ-t.

    Mit jelent a PKASZ az elektronikus ügyintézésben?

    A Piaci szereplők részére nyújtható Központi Állami SZolgáltatás mint gyűjtőfogalom törvényi meghatározása (Eüsztv.) lefekteti, hogy:

    • informatikai, hálózati és infrastrukturális szolgáltatásokról van szó;
    • amelyeket a kormány által kijelölt szolgáltatók nyújtanak;
    • nem közfeladat ellátása céljából, piaci alapon;
    • az eredeti közszolgáltatással azonos módon.

    A lobbiteremtő Cégkapu

    Az elektronikus ügyintézés a vállalati közegben nem idegen, hiszen a gazdálkodó szervezetek 2018. január 1-je óta elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek a közhivatalokkal, ügyeik intézését, a kapcsolódó dokumentumok küldését és fogadását az állam által biztosított Cégkapun (CKP) keresztül kell bonyolítaniuk. Minthogy a CKP közhivatali ügyintézésre termett, csak Hivatali Kapura (HKP), hivatalok felé lehet róla címezni. A cégek, vállalkozások nem használhatják piaci célokra, pl. ügyfeleikkel (KÜNY-tárhely, régen ügyfélkapu címzése) vagy más cégekkel (másik CKP címzése) folytatott kommunikációra. Pedig van rá igény, hiszen sokféle szerződéses viszonyban fontos a bizonylatokkal alátámasztott kommunikáció, a küldés és az átvétel, illetve a meghiúsulás igazolása.

    A Magyar Bankszövetség 22 pontos digitalizációs stratégiája már 2019-ben az e-ügyintézési lehetőségek szélesebb körű kihasználására tett javaslatokat. Kiemelten foglalkozott a BKSZ (Biztonságos Kézbesítési Szolgáltatás: a különböző tárhelyek, CKP, HKP, KÜNY hálózata) használatának kiterjesztésével.

    PKASZ lista: Melyik e-ügyintézési szolgáltatás lesz igazán népszerű a cégek körében?

    Rupp Zoltán, e-közigazgatási szakértő, a Königsberg Consulting cégvezetője összegez:  

    1. Az azonosítási szolgáltatásokat (KAÜ, EASZ) a sok ügyféllel rendelkező vállalatok bizonyára alkalmazni fogják. A közhiteles adatokon alapuló azonosítás ugyanis kitágítja az elektronikus ügyintézés lehetőségeit. Például egy szerződéssel kapcsolatos teendőt, megkötést, felbontást, módosítást, amit eddig csak személyesen lehetett intézni, KAÜ azonosítással nagy biztonsággal lehet elektronikus útra terelni. A pénzügyi, közüzemi szolgáltatók, biztosítók számára ez komoly áttörést jelenthet.
    2. A közhiteles adatelérés (ÖNY, KKSZB) is fontos lehet a cégeknek. A 4T adatokon túl (név, anyja neve, születési hely és idő) elérhetővé válnak állampolgárságra, lakcímre, okmányra vonatkozó adatok, aláírási kép, arckép kérhető le, megfelelő jogosultság esetén. Ügyintézéskor előtölthetők az adatok, mindig az aktuális, közhiteles adat, nem szükséges gépelni, nincs tévedési, hibázási lehetőség. Az adatok alapján az ügyféltörzs tisztítható, egy közüzemi szolgáltató vagy egy biztosító pl. tudja frissíteni a számára lényeges lakcímadatokat. Személyes ügyintézés esetén adatbekéréssel ellenőrizhető az adott okmány érvényessége, így kizárható a csalás, visszaélés.
    3. A harmadik a bizonylatokkal alátámasztott, hiteles kommunikáció (BKSZ). 2022-től erre is lehetőség van, a cégkapu helyett hivatali kapu igényelhető, amiről KÜNY-tárhelyeket, cégkapukat vagy más hivatali kapukat címezhetünk, tehát ügyfeleket, cégeket és közhivatalokat is elérhetünk azok hivatalos, az állam által biztosított tárhelyein.

    A hivatali kapura váltás után nagy erővel jelentkezhet az üzenetek szortírozásának problémája. Ha ugyanis egyetlen tárhelyre özönlik minden az ügyfelektől, cégektől és közhivataloktól, a tárhely (HKP) webes felületen történő kezelése, az üzenetek megnyitása és a cégen belül a megfelelő címzetthez történő delegálása manuálisan kivitelezhetetlen. Ezekre a helyzetekre találták ki az interfészes kapcsolatra is képes dokumentumkezelő rendszereket, amelyek automatizáltan kezelik az üzeneteket.

    A fenti szolgáltatásokhoz, PKASZ-okhoz csak akkor csatlakozhat piaci szereplő, ha a kapacitás rendelkezésre áll. Ezt a PKASZ szolgáltatója vizsgálja meg, majd megfelelő kérelem esetén az Elektronikus Ügyintézési Felügyelet dönt a csatlakozási kérelemről és miniszteri jóváhagyás is szükséges – hívja fel a figyelmet Rupp Zoltán. “A szolgáltatási díjak kialakítása még folyamatban van, így egyelőre a tesztrendszerek csatlakoztatását lehet megoldani.” A szakértő úgy látja, ha minden összeáll, kemény falat tör át az e-ügyintézés Magyarországon, nagy lépést teszünk.

    Olvassa el további cikkeinket is és kövesse közösségi média oldalainkat, hogy még könnyebben értesülhessen hasznos tartalmainkról!