Nagyot ugorhatna a digitális transzformáció a bankszektorban

Digitális Transzformáció – kényszer vagy lehetőség?

Hasznos tippek, ötletek, szempontok szakértőktől a vállalati digitalizáció megszervezéséhez és megvalósításához

    Hozzájárulok, hogy a DMS One Zrt. részemre hírlevelet küldjön díjmentes tudásanyagaival, rendezvényeivel, valamint egyedi ajánlataival kapcsolatban.
    Az adatvédelmi tájékoztatóban foglaltakat tudomásul vettem, személyes adataim kezeléséhez hozzájárulok

    A kulcs a kezünkben, úgy hívják BKSZ, már csak használni kellene

    A pénzügyi szektor számára is előnyös lenne a BKSZ használatának kiterjesztése

    A Bankszövetség 22 pontos digitalizációs stratégiája a többi között az e-ügyintézési törvény adta lehetőségek szélesebb körű kihasználására tett javaslatokat. Detektált jól működő területeket, amelyek között azonban továbbra is papíralapú az átjárás. 2021. legelején az Infostarton jelent meg az alábbi interjú, amelyben Becsei András, a Magyar Bankszövetség alelnöke mutat rá arra, hogyan lehetne összekapcsolni ezeket a jól működő területeket. A megoldás a BKSZ használatának kiterjesztésére. Ez a lépés ugyanakkor nem csak a bankszektorban hozhat áttörést a digitális transzformációban, hanem a gazdaság egészében. Idézünk az interjúból.

    2021. 01. 06.

    Mennyire jellemző a Biztonságos Kézbesítési Szolgáltatáson (BKSZ) keresztüli dokumentumforgalom a bankok és ügyfeleik között?

    A BKSZ egy nagyon jó megoldás mind az állampolgárokkal, mind a cégekkel történő biztonságos elektronikus üzenetváltásra. A Bankszövetség digitalizációs 22 pontjának egyik sarokköve az E-ügyintézési törvény által kialakított kormányzati elektronikus ügyintézési megoldások implementálása a banki folyamatokba. Az ide tartozó javaslatok egyik hangsúlyos eleme a BKSZ használat lehetővé tétele a pénzügyi intézmények és ügyfeleik közötti kommunikációban, azonban ez egyelőre nem valósult meg.

    Mi a BKSZ?

    Az úgynevezett Biztonságos Kézbesítési Szolgáltatást az állam biztosítja a NISZ Zrt-n keresztül. Célja a megbízható és bizonylatolt elektronikus üzenetküldés és fogadás megvalósítása. A BKSZ végpontjai a tárhely szolgáltatások, az ügyfélkapuk (vagy KÜNY tárhelyek), cégkapuk és hivatali kapuk.

    Ha ez megváltozna, az robbanást jelentene az elektronikus ügyintézésben?

    A cégkapu minden cég számára egy már most meglévő, hivatalos elektronikus elérhetőség, így a cégek ideális célcsoportot képeznek a BKSZ-en keresztüli kommunikációra. Jelenleg azonban ez a hivatalos elektronikus elérhetőség csak a „hivatalok” számára nyitott. Az aktuális szabályozás szerint sem más cégek, sem magánszemélyek nem küldhetnek küldeményeket cégkapura. A felhasználói kör kiterjesztése esetén milliónyi dokumentum terelődhet át elektronikus útra a jelenlegi papíros formában történő elküldés és manuális feldolgozás helyett. A jelenlegihez hasonló pandémiás helyzetben számos előny származna a BKSZ használatából, de más élethelyzetben is jelentős adminisztrációs terhet vehetnénk le ezzel mind a lakosságról, mind a vállalkozásokról, nem is beszélve a papír alapú kommunikáció környezetkárosító hatásáról. Elég azt elképzelni, hogy mennyivel kényelmesebb lehetne, ha az ügyfeleknek nem kellene a tértivevényes küldemények átvétele miatt postára menniük, hanem a BKSZ-en keresztül kapnák meg elektronikusan a bankjuktól érkező küldeményeket. Ez az igény egyre nagyobb.

    Mennyire jellemző a BKSZ-en kívüli csatornák használata a banki ügyintézésben?

    Az elektronikus útnak jelenleg is vannak megoldásai a pénzügyi szektorban. Ezek jellemzően a pénzintézetek által működtetett netbank rendszerek. A fent említett BKSZ használatának ott van kiemelten fontos jelentősége, amikor vagy nem rendelkezik az ügyfelünk ilyen elektronikus csatornával, vagy még nem ügyfelünk, illetve olyan esetekben, amikor a hatályos jogszabályok előírják a kézbesítés bizonyítását a pénzintézetektől (azaz tértivevényes küldeményben kell megkeresnie a banknak az ügyfelet). A Biztonságos Kézbesítési Szolgáltatás igénybevételének a lehetősége azért is lenne fontos a bankoknál, mert jellemzően mind az azonosításra, mind a dokumentum hitelesítésre vannak már megoldások, amelyek a BKSZ kiterjesztése esetén érnék el a valódi céljukat. A BKSZ alkalmazhatóságának kiterjesztése állampolgári és piaci irányba, jelentősen felgyorsítaná Magyarország digitális fejlődését, bízunk benne, hogy a jövőben ezzel kapcsolatban is pozitív jogszabályok születnek.

    Mi a Bankszövetség tapasztalata az elektronikus aláírások használatával kapcsolatban? Jól használják az ügyfelek az elektronikus aláírásokat, változtatott ezen valamit a világjárvány?

    Az elektronikus aláírások használata Magyarországon még gyerekcipőben jár. Az első pandémiás zárlati időszak döbbentett rá többeket, hogy nincs alternatívája a papír alapú kommunikációnak. Első megoldásként többen – mind magánemberek, mind cégek – az AVDH (Azonosításra Visszavezetett Dokumentum Hitelesítés) szolgáltatáshoz nyúltak, melynek vannak ugyan korlátai, de legalább minden ügyfélkapuval rendelkező személy igénybe tudta venni. Ezt követően látható az a trend, hogy a cégek igyekeznek a bizalmi szolgáltatóktól beszerezni elektronikus aláíráshoz használatos tanúsítványokat. Magánszemélyek esetén az elektronikus aláírásoknál továbbra is meghatározó az AVDH, amelyet célszerű integrálni a banki folyamatokba, ezzel növelve a banki ügyintézés hatékonyságát. Sajnos az elektronikus személyi igazolvány által biztosított minősített elektronikus aláírás lehetőségével nem sokan élnek.

    Az elektronikus aláírások ellenőrzésére mennyire vannak felkészülve a bankok?

    Az aláírások ellenőrzése komplex feladat és jellemzően ez az ellenőrzés még manuálisan történik. Az ellenőrzést külön nehezíti a heterogén szoftverkörnyezet, különböző Windows és Adobe Reader verziók, a bizalmi szolgáltatók különböző dosszié típusai. A manuális, szabályzatokon alapuló ellenőrzés mellett kezdenek megjelenni olyan alkalmazások a tagintézményeinknél, melyekkel egy központi szolgáltatáson keresztül, az ellenőrzést végző felhasználó gépén futó szoftverek verziójától függetlenül lehet aláírást ellenőrizni, akár teljesen automatizált módon is. A cégek aláírásának ellenőrzése még egy szinttel bonyolultabb, mert ott az aláírás érvényességén, az aláíró személyén túl a képviseleti jogosultságokat is ellenőrizni kell a cégjegyzékadatok alapján. Annak ellenére, hogy a cégképviselők elektronikus aláírása már hosszú évek óta bejelenthető a cégnyilvántartásba, jellemzően a cégek nem élnek ezzel a lehetőséggel, így egyedileg kell meggyőződni a cégképviselő és az elektronikus aláírást végző személy azonosságáról.

    Forrás: Infostart

    Olvassa el további cikkeinket is és kövesse közösségi média oldalainkat, hogy még könnyebben értesülhessen hasznos tartalmainkról!